Szépen indult a téli olimpia. Rögtön az első igazi versenynapon két fríz érem is született. Ahogy gondoltuk és reméltük, Sven Kramer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és első hollandként megvédte a négy évvel ezelőtti elsőségét 5000 méteres gyorskorcolyában. Mögötte egy másik holland végzett, és a harmadik helyen is egy holland, azaz fríz ért célbe, Jorrit Bergsma (a képen balra).

Ismét itt az olimpia, és mivel a frízek korcsolyában mindig is jónak számítottak, feltételezhetjük, hogy idén is terem nekik babér. Leginkább Sven Kramer esélyes, hogy Vancouver után ismét elhozza az aranyat gyorskorcsolyában. De lássuk, hogy kik képviselik még a fríz színeket...

Hollandia 41 sportolóval képviselteti magát a 2014-es szocsi téli olimpián. Ebből a 41-ből 10 fríz. Három sportágban indulnak: bob, rövidpályás gyorskorcsolya és gyorskorcsolya. Egy korábbi posztomban, még London előtt, végigtekintettem a fríz olimpiai résztvevőket, nyári és téli olimpiákról is. Idén is szép számmal vannak jelen frízek. Sajnos nem jutott ki mindenki, akire számítottak, de azért a holland csapat negyedét mégis frízek adják... Ők leszenk azok (megnevezve a sportágat, valamint születési helyület, elől a fríz, mögötte a holland településnév...Némelyikük neve linket tartalmaz, ami a fríz hírportálon lévő profiloldalra vezet...)

Sybren Jansma - négyes bob (Drachten)

Sjinkie Knegt - rövidpályás gyorskorcsolyázó (Bantegea / Bantega)

Daan Breeuwsma - rövidpályás gyorskorcsolyázó (Aldeboarn / Oldeboorn)

Sven Kramer - gyorskorcsolyázó (It Hearrenfean / Heerenveen)

Jorrit Bergsma - gyorskorcsolyázó (Aldeboarn / Oldeboorn)

Marrit Leenstra - gyorskorcsolyázó (Wikel / Wijckel)

Yvonne Nauta - gyorskorcsolyázó (Twellingea / Uitwellingerga)

Rianna de Vries - gyorskorcsolyázó (Luinjebert - Lúnbert)

Ireen Wüst - gyorskorcsolyázó (Goirle)

Antoinette de Jong - gyorskorcsolyázó (Rottum)

Készült pár rövid bemutató film a fríz olimpikon(jelöltekről), íme az egyik:

Vannak népek, melyek másoktól eltérő sportszokásokkal (is) rendelkeznek. A fríz is ilyen. Három ritka sportágat űznek (ezekről külön-külön lesz majd szó a blogon). Az első, amit említünk itt, a "távolugrás". De hát hogy is lehetne ezt megoldani egy olyan országban, ahol olyan sok a csatorna... Ügyesen.

A távolugrás, vagy frízül (szó szerint) a fierljeppen nem a megszokott olimpiai távolugrás. Frízföldön legalábbis nem. És így a rekordok sem éppen egyeznek az olimpiákon megszokottal. De ami a felkészültséget, pályát illeti, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyszer az olimpia programjában szerepeljen. Alább majd egy videón megtekintve szerintem ezzel sokan egyet értenek majd... Vagy ha nem, akkor annak lesz az oka, hogy maga a fríz távolugrás így is tartalmazza már az egyik olimpiai sportág egyik fő elemét: egy hosszú rudat (a magasugrásból). Ez a rúd azonban nem olyan hajlékony, sőt, ennek épp merevnek kell lennie, és hosszúnak.Átlagos hossza 8 és 13 méter között van. Általában valahogy rögzítve van a mederhez, hogy ne csússzon el, amikor épp használják, de egyben úgy is, hogy a rúd tudjon mozogni is, amikor ugranak vele. És nem csak meg kell ragadni és egyszerűen átlendülni vele, hanem a cél az, hogy amíg az a meder felett halad át, minél magasabbra másszon a versenyző a póznán. Minél magasabbra ér, annál messzebb tud majd ugorni a túloldalon, amit általában puha homokkal hintenek be. Előfordul, hogy a lendület nem elég, és a versenyző a meder közepénél kénytelen engedni és a vízbe esni, de az is előfordul, hogy a pózna elér a meder feléig, ott lelassul, de nem annyira, hogy a sportoló leesen, sőt, több ideje van felmászni, és az így kapott lendülettől a rúd újra elindul és akár rekordot is dönthet. Amúgy ajánlatos az egyik bokára valamit tekerni, ami segíti a mászást.

Eredetileg a juhászok ugráltak át a csatornákon rudakkal. Bár ma főképp turisták szórakoztatására űzik, Hollandiában külön hat ligája is van, számos sportklubbal. A jelenlegi távolugrási rekordot Bart Helmholt tartja 21,51 méterrel, ezt 2011-ben ugrotta a felnőtt kategóriában. A junioroknál a rekord 20,41 méter, a fiúk 19,24, a lányok 16,74 méterrel tartják a rekordot. 

A napokban láttam ezt a 2012-es versenyt, és innen jött az ihlet, hogy most erről kellene írnom. Jó szórakozást és szurkolást :)

Valamint itt látható a rekord ugrás még a korábbi évből:

Őszintén, nem sok jó fríz együttest találtam, de ha valakit ajánlanom kellene, akkor egyértelműen a Van Wieren lenne az. Nekem ők a kedvenceim, hallgatható slágerek, érthető szöveg, jó hangszerelés. És mások is elismerik, hogy ők a legjobbak. Lássuk, mit lehet tudni Fryslân első számú bandájáról.

Balról jobbra: Harry Van Wieren, Robbie Van Wieren és Edwin Smith,a doboknál (nem látható a képen) Minne Aartsma

Ha a neten rákeresünk, először egy szállítmányozási vállalt honlapja jön elő, hiába no, gyakori családnév ez a Van Wieren. Merthogy ez mondhatni majdnem családi banda. 2005-ben alapították a Thin Air együttes korábbi tagjai.Ugyanabban az évben Nim dyn tiid című dalukkal megnyerték a "Liet" dalfesztivált, ezután lettek Frízföld-szerte ismertek. 2006-ban ők képviselték Frízföldet a nemzetközi kisebbségi dalfesztiválon Svédországban (ahol ismét a díjnyertes dalukat adták elő). Ugyanakkor a Marista lemezcéggel egy kislemezre szóló szerződést kötöttek, ami a leeuwardeni Syco Studióban lett felvéve. 2007-ben jöttek ki a Kâld fjoer című számukkal. A dal és a videoklip is hetekig vezette a helyi slágerlistát. 2008-ban a Praat mar Frysk szervezet kampánydalaként készült el a Dûnsje című dal. Ezután a banda a U2 híres One című számát dolgozta fel frízül, stílusosan Ien címmel. A duettben Yvonne Bleize volt a csapat segítségére.2008 decemberében a holland Dialectpop fesztivált nyerték meg. 2009-ben Robbie elkezdett dolgozni a Cohen in het Fries projekten, melyből egy sikeres CD-DVD született. Háromszor koncerteztek vele színházakban, telt ház előtt. Egy másik projekt, a Fryslan4warchild keretében született meg a Dyn eagen című dal. 

Honlapjuk - http://www.vanwieren.nu

Nemcsak ma vágynak a magyar diákok (egyre inkább) külföldre, nem volt ez másképp a múltban sem, de akkor még főképp hazatértek tanulmányaik végeztével. Hazahozták a tudást, sőt, sok esetben a külföldi tanulmányút egy politikai vagy hivatali pálya előfeltételének számított. A reformáció utáni magyar diákság előszeretettel látogatta a német vagy németalföldi egyetemeket, köztük Hollandia második legnagyobb egyetemét, a franekerit. Története során mintegy 1260 magyarországi vagy erdélyi diák fordult meg az ottani egyetemen. És ki volt vajon a legismertebb franekeri magyar diák? 

A Franekeni Egyetem fénykorában

Németalföld második "akadémiáját" (a képen is Frízföld Akadémiájának nevezik) 1585-ben alapították, majd később a németországi egyetemek térhódításával jelentősége egyre csökkent (a magyar diákok számára messzebb is volt), így 1811-ben a bezárása mellett döntöttek (főképp Napóleon...). "Atheneumként" ugyan 1844-ig még tovább működött, de utána a házak állagának romlása miatt végül is a legtöbb épületet lebontották. Köztük sok magyar vonatkozású házat is.

Az első magyar diákok 1623. április 23-án iratkoztak be az egyetemre, ők még csak ketten voltak, Ugyanabban az évben még 10-en érkeztek. A diákokat nemzetiségük szerint jegyezték, a magyar diákok vagy magyarországi (Hungarus), vagy erdélyi (Transsylvanus), vagy esetleg még székely (Siculus) diákként voltak nyilvántartva, sokszor többféleképpen is. Az első években főképp a teológiai fakultásokra jártak a diákok, később a jog- és orvostudomány, a szabad művészetek, és a hadmérnöki építészet területén is tanulhattak. A 17. század második harmadában évente több mint 120 magyar diák tanult az egyetem falai között, ez a szám 1750 után évi 30-40 főre csökkent. 1789-90-ben már csak négy magyarról tudunk, de 1793 után már nem jegyeztek be magyar akadémistát.

A város lett a végső nyughelye öt erdélyi és magyarországi diáknak. 1644. január 4-én az erdélyi Csernátoni István halt meg. Szepsi János sárospataki diák 1658. május 3-án hunyt el. Egy harmadik kő három magyar diák sírját jelöli: Komáromi István pataki diák (1721. június 20.), Pataki Mihály erdélyi magyar (1735. január 27.) és Zilahi Dániel (1770. szeptember 22.) nyugszanak ott. Mindannyiukat az egyetem templomban temették el, de miután azt lebontották, minden ott eltemetettet átvitték a Szent Márton templomba, ahol sírköveik ma is megtekinthető (lásd alább, kiemelések tőlem).

A legismertebb valaha Franekerben tanult magyar Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus és író volt. 1648. július 22-én iratkozott be az itteni egyetemre, ahol ösztöndíjjal tanult, mint sokan mások is, majd továbbállt Leidenbe. De szintén magas karriert futott be Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa, Kopeczi János is 1665 és 1667 között, majd egy kis leideni kiérő után 1669 és 1670 között tanult a városban, orvostant és filozófiát.

Franekernek a múltban is számos kapcsolata volt a magyarsággal, napjaiban is folytatják ezt, ugyanis Sátoraljaújhely személyében magyar testvérvárossal is rendelkeznek. Az ottani diáksággal amúgy egy félig magyar, félig fríz kutató, Ferenc Postma foglalkozott. Napjainkban egy háromnyelvű (fríz, magyar, holland) tábla állít emléket a Franekeri Egyetemet megjárt 1200 magyar diáknak.

Források

Sarudi Sebestyén József: Magyar diákok emléke a frízlandi Franekerben

Friesch Dagblad: Franeker universiteit was populair onder Hongaren

Az imént szörföltem a híroldalakon és egy érdekes hírbe akadtam, ami - hogy-hogy nem - épp a blog profiljába vág. Talán már volt róla szó, hogy Frízföldnek van úgymond - magyar hasonlattal élve - NB1-es futballcsapata, az SC Heerenveen, és most ehhez kapcsolódott egy magyar vonatkozású hír (így duplán, sőt, mivel egy másik témámhoz kapcsolódik: triplán) örül a szívem. Ehhez a csapathoz igazolt ugyanis egy magyar játékos, Otigba Kenneth (a képen középen). (A cikk igaz úgy hozza, hogy most igazolt oda, más források szerint már 2008 óta ott van, és ezt erősíti meg egy másik honlap is...Akármikor is igazolt oda, örülünk neki, hogy ott van)

Idegen hangzású neve ellenére magyar, bár Nigériában született 1992-ben, de magyar az anyja és 3 éves kora óta Gyulán él.  A magyar U21-es válogatottnak már tagja volt, és nem csodálkoznék, ha Thomas Sowunmi után egy újabb afromagyart köszönthetnénk a felnőtt válogatottban is....

Ahogy reménykedtünk Berkinél és Parsnél is, a frízeknél is valahogy úgy állt mindenki hozzá, hogy Epke Zonderlandnek el kell hoznia az aranyat. És lőn... Ma - az ezüst után - a fríz delegáció másik tagja aranyat szerzett. Gratulálunk neki!

Bár már próbáltam az olimpia első napján is összeállítani egy listát a londoni játékokon szereplő frízekről, mivel a következő napokban még vagy 3 fríz került elő, úgy gondoltam, hogy még egyszer megpróbálkozom egy összegzéssel, amibe most már belevehetem az eddigi eredményeket is. A nevek ábécé-sorrendben vannak, nem pedig a megszerzett érmek vagy helyezések alapján...

Sjoerd Hamburger - evező - 1983. február 8. - A fríz Oldeberkoopban született, de 18 éves kora óta Utrechtben élt és tanult, és edzett. 2003 óta szerepel nemzetközi versenyeken. 2004-ben az U23-as világbajnokságon bronzérmet szerzett. Ugyanabban az évben Európai Ergométer Bajnok lett... 2005-ben a világkupán a hatodik helyen végzett. 2006-ban a világranglista hatodik helyén állt. A világkupákon rendre a 7-8. hely körül végett. Pekingben debütált az olimpiákon, ahol a nyolcas tagjaként a negyedik helyen zártak. 2009-ben részt vett az Oxford Race-n, első nem-angolként kapitány lett Oxfordban, majd 2010-ben ismért részt vett az ottani evezőversenyen. 

     Ötödik hely (2012. augusztus 1.)

____________________________________________________________________________

Jenning Huizenga - kerékpáros - 1984 március 29. - A frízföldi Franekerben született. 2007-ben a világkupán csapatban harmadik, 2008-ban egyéniben a második lett. A pekingi volt az első olimpiája, ahol a 17. helyen végzett. 2012 óta a Rabobank versenyzője. A londoni olimpián csapatban vett részt, egyik társa a szintén fríz Wim Stroetinga (lásd majd alább).

     Hetedik hely (2012. augusztus 3.)

____________________________________________________________________________

Richard Schuil - strandröplabda - 1973 május 3. - Leeuwardenben született. Korábban röplabdázott, majd a 2004-es athéni olimpiai után a Reinder Nummerdorral strandröplabdára váltott, akivel eddig összesen hat aranyérmet szeretztek nemzetközi versenyeken. Athénban még röplabdázóként nyert aranyat a holland csapattal. Pekingben is ott volt, de ott a negyeddöntőben elvéreztek, az ötödik helyet szerezték meg. Londonban még ott vannak a versenyben, a csoportjukban a második helyről kvalifikálták be magukat a negyeddöntőbe. Augusztus 9-;n van a döntő, meglátjuk, eljutnak-e addig.. 

____________________________________________________________________________

Wim Stroetinga - kerékpáros - 1985 május 23. - A fríz Drachtenben született. Testvére, Arjan, maratonfutó. 2002-ben kezdett el komolyabban sportolni, két évvel később már az első osztályban tekert. 2006-ban Európa-bajnok lett Athénban. 2007-ben igazolta le az Ubbink csapat. A 2007-es világbajnokságot szerezte élete első jelentős érmét, egy ezüstöt. 2009-ben a Milram csapathoz szerződött. A 2009-es ausztrál körversenyen ismét a második helyen végzett. 2011-ben visszatért az Ubbink csapathoz. Fríz társával és két másik hollanddal a londoni olimpián szerepeltek. 

____________________________________________________________________________

Céline van Gerner - tornász - 1994 december 1. - A flevolandi (kivételesen nem frízföldi) Lelystadban született. 2008-ban az európai junior bajnokságon kezdte, ahol a harmadik helyezést szerezte meg hétpróbában, harmadik a gerendán és harmadik a csapatban is.  2010-ben az EB-n negyedik lett gerendán. 2011-ben holland bajnok volt talajon, gerendán és hétpróbában. Az olimpiai indulása kétséges volt, de miután az azt megelőző világkupán aranyérmet nyert, sikerült kvalifikálnia magát.

     12. hely (2012. augusztus 2.)

____________________________________________________________________________

Lieuwe Westra - kerékpáros - 1982. szeptember 11. - A fríz Molenendben született, A Párizs-Nizza versenyen több szakaszt is megnyert idén, összesítésben az ötödik helyen végzett. A belga körverseny is a kedvence lehet, mert idén és tavaly is remekül szerepelt. Nem úgy Londonban. Két számban indult, az utcai és a gyorsasági futamban. 

     97. (utcai - 2012. július 28.)

     11. (gyorsasági - 2012. augusztus 1.)

____________________________________________________________________________

Epke Zonderland - tornász - 1986. április 16 - a frízföldi Lemmerben született, de (a szintén fríz) Heerenveenben él. Specialitása a korlát és a felemés korlát. 2005 óta minden évben részt vett az Európa- és a Világbajnokságokon, de érmet csak három Európa-bajnokságon és két Világbajnokságon szerzett. Két világbajnoki ezüstje és egy EB aranya, 2 EB ezüstje és 1 EB bronza van (2007 és 2011 között). 2005-ben egyébként az első hollandok voltak Jeffrey Wammes-szel, akik valaha is eljutottak a döntőig. 2006-ban már a hatodik helyen végzett az EB-n, 2007-ben a negyedik volt. Nem London az első olimpiája, ott volt már Pekingben is. 2009-ben Hollandiában az Év holland sportolójának választották, akárcsak 2011-ben. 

     Arany (2012. augusztus 7.)

A Laser Radial osztályú vitorlázásban a tavalyi világbajnok Marit Bouwmeester, akitől eleve érmet vártunk az eredményei alapján, végül a második helyet szerezte meg. Hszü Lia-Csia (Lijia Xu) előzte meg, aki Pekingben négy éve a bronzot nyerte.

A többi fríz eredmény a hétvégéről:

- Pieter-Jan Postma (vitorlás - Finn-osztály) - 5.

Az elmúlt napokban a fríz sportolók tovább "meneteltek" a döntőik felé, volt aki befejezte már, de egy vagy két érem még várható tőlük.

Maarit Bouwmeester nagyon jól áll a Laser-osztályú vitorlázásban, hat futam után az első helyen áll, tőle mindenképp érem várható. Pieter-Jan Postma a Finn-osztályban, kilenc futam után, a negyedik helyen áll, még nincs veszve semmi nála (mivel a tegnapi futamot meg is nyerte).

A fríz média végre frízként kezelt eddig csak gyanított, két fríz családnevű olimpikont, Wim Stroetingát és Jenning Huizengát, mindketten kerékpárosok, velük együtt a fríz delegáció tíz fősre bővült. Eddig ez a legnagyobb. Lieuwe Westra tegnap a 11. helyen futott be a gyorsasági kerékpáros versenyen. Wim és Jenning a nyolcadik helyen kvalifikálta magát a kerékpáros csapatban.

Céline van Gerner tornász a döntőben a 12. helyen végzett végül, így is tisztesen helyt állt.

Richard Schuil tovább menetel társával a strandröplabdában. Az E csoportban a 2. helyen kvalifikálták magukat.

Epke Zonderland tornász döntője augusztus 7-én lesz... Izgulunk, mert az első hellyel jutott be...

Tegnap is eseményteli nap várt a fríz olimpikonokra. A nyolcasevező tagja, Sjoerd Hamburger bejutott a döntőbe, miután két napja csak a harmadik helyen futottak be a holland hajóval. A döntő holnap lesz. Céline van Gerner tornász a 19. helyen kvalifikálta magát, Pieter-Jan Postma vitorlás a hatod helyen áll két futam után, Richard Schuilék pedig 2-1-re nyertek a venezuelai páros ellen strandröplabdában, ezzel az E-csoport második helyén állnak. Augusztus 2-án játszanak a német csapat ellen.

Délután tudtam meg, hogy van még egy fríz induló, a vitorlázásban, a nőknél az éremesélyes Marit Bouwmeester. Eddig a harmadik helyen áll. Vele együtt már nyolc fríz sportoló van jelen Londonban.

Marit Bouwmeester

Elindult az olimpia, és így a magyar csapat helyett - a blog témájának megfelelően - igyekszünk a fríz sportolókról és teljesítményükről itt képet adni. Eléggé népes az idei fríz delegáció, nyolc fríz olimpikon van jelen Londonban. A kerékpárosok között ott van Jenning Huizenga és Lieuwe Westra, Sjoerd Hamburger a nyolcas evező tagja, Pieter-Jan Postma és Marit Bouwmeester vitorlás, Richard Schuil a röplabda páros egyik tagja, Céline van Gerner és Epke Zonderland tornászok. Családnév alapján még legalább öt holland versenyzőnek (Nienke Kingma, Matthijs Wellenga, Peter Wiersum, Wim Stroetinga, Niki Terpstra) van fríz háttere, de ez náluk nincs kiemelve. 

A pénteki megnyitó óta tegnap szerepeltek először frízek a 2012-es londoni nyári játékokon. A kerékpáros Lieuwe Westra a férfiak utcai versenyén a 97. helyen ért célba. Legközelebb augusztus 1-jén (14:15-kor) az időfutamban próbálkozhat újra. Az evező nyolcas (Sjoerd Hamburgerrel) a harmadik helyen ért célba, így a reményágon folytatják. Epke Zonderland tornász első helyen kvalifikálta magát a nyújtón. Az első nap fríz történéseit itt lehet megtekinteni <Update: Az alábbi videó és maga a hírműsor is elérhetetlen lett délutánra, mivel hivatalos felvételeket tartalmaz... Nem tudom, miért bántotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot pár másodpercnyi jelenet...>:

Lieuwe Westra

Epke Zonderland

Ma, vasárnap, a következő fríz sporolók érdekeltek:

• Pieter-Jan Postma - vitorlázás (finn dingi) - 12:00

• Richard Schuil - röplabda - 14:30

• Céline van Gerner - tornász - 9:30

   

Pieter-Jan Postma

Richard Schuil (balra)

Céline van Gerner

A napokban volt a fríz híradóban egy hír arról, hogy Lieuwe Westra kerékpáros olimpiai kvótát szerzett, és utaltak rá, hogy egy másik fríz sportoló már korábban megszerezte a maga kvótáját is. Az olimpia közeledtével ideje lenne átnézni, hogy szerepeltek a frízek a játékokon. Lévén Frízföld külön nem indul, így értelemszerűen a holland (vagy esetleg a német) szerepléseket és sportolókat kellett átnézni. Szerencsére a Fríz Wikipédián volt egy lista az eddigi fríz származású olimpikonokról, és az érmesek is külön szerepeltek, így is elég nagy feladat volt mindenkit egyenként leellenőrizni. De legalább ez a nagy feladat azt jelentette, hogy elég sok fríz volt, aki kijutott, és elég sok, aki érmet is szerzett. Meglepően sokat. És persze azt is meg lehetett figyelni, hogy vannak olyan sportágak, amikben - mint látjuk: nem véletlenül - a frízek nagyon is jók.

Ids Postma 1998-ban Naganóban

A mai napig eddig mintegy 70 fríz sportoló vett részt a nyári, téli és paraolimpiai játékokon, pontosan 19 nyári és 14 téli olimpián. Paraolimpián eddig 2 fríz szerepelt. Az érmek számát tekintve eddig 11 aranyat, 13 ezüstöt és 19 bronzot gyűjtöttek be, ezzel sok államalkotó nemzet előtt állnak az örökranglistán. Az összesen szerzett érmek számát tekintve (és külön-külön is) nemzetközileg a 42. helyen állnak (összehasonlításképp, Magyarország a 8., maga Hollandia pedig a 18. helyen van...) - a 204-szereplős olimpiai mezőnyből...

Korai évek

Az olimpiák életrekeltésének kezdetétől a frízek elég hamar bekapcsolódtak a játékokba, az első fríz sportoló már az 1900-as párizsi játékokon ott volt, sőt, két érmet is szerzett. Roelof Klein evező egy aranyat (párosban) és (csapatban) egy bronzot hozott el onnan. Bár a st. louis-i olimpiára nem jutottak el (mivel Hollandia nem ment oda el), a “környékbeli” olimpiákra (lásd London, Antwerpen, Párizs, Amszterdam, szinte egymás után) mind kvalifikálták magukat. Londonban csak egy birkózó, Douwe Wijbrands képviselte őket, Stockholmban viszont 1912-ben ismét érmet hoztak el a frízek: Jetze Doorman vívásban két bronzot, és Piet Bouman labdarúgó  is egy bronzot. A párizsi olimpián hat fríz volt jelen, ebből egy bronz és két 8. Hely született, a bronzot a stockholmi vívóbajnok, Doorman hozta el megint (aki az egyik legsikeresebb fríz sportoló a 4 bronzával, mivel Antwerpenben is szerzett egy bronzot). Antwerpenben amúgy Sijtse Jansma is szerzett egy ezüstöt – kapaszkodjatok meg – kötélhúzásban! Amszterdamban (ami ugye majdnem hazai pálya) ismét egy nagyobb delegáció vet részt, ebből egy ezüst (Jan Geert Ankerman, jégkorong) és egy hatodik hely (Hannes De Boer, távolugrás) született. Berlinben három fríz volt ott, érmet nem szereztek, és innentől kezdve a frízek ott voltak a téli olimpiai játékokon is (mely amúgy 1924 óta kerül megrendezésre). A rákövetkező olimpiákon rendre csak egy-egy fríz volt jelen, akik sajnos nem nyertek érmeket, az újabb fríz éremre 1960-ig kellett várni.

A század második felétől

Rintje Ritsma

1960-ban az amerikai squaw valley-i téli olimpián Sjoukje Dijkstra gyorskorcsolyázó ezüstöt nyert. Innentől számíthatjuk a fríz gyorskorcsolyázás sikersorozatát. Az 1964-es tokiói nyári olimpiát egy bronzzal (Herman Rouwé, evezés), a télit egy arannyal abszolválta Frízföld, az aranyat ismét csak Dijkstra hozta el, aki Sqaw Valley-ben az ezüstöt. Mexikóvárosban két fríz volt jelen, Münchenben egy, de érem akkor nem született. Az 1972-es szapporói téli játékokon ismét tarolt a fríz henger, azaz inkább egy gyorskorcsolyázó, Atje Keulen-Deelstra, aki egy ezüstöt (1000 m) valamint két bronzot (1500-3000m)  hozott el. A 3000 méteren a negyedik helyen is egy fríz futott be, Sippie Tigchelaar. Ekkoriban megfigyelhető, hogy a frízek inkább a téli olimpiákon jeleskednek, Montreálban nem termett nekik babér, ellenben Lake Placid-ben már több fríz volt ott, még ha nem is nyertek érmet, negyedik helyre már futotta, ismét csak gyorskorcsolyában. Az 1984-es los angeles-i nyári játékokon született azért egy arany (Margriet Zegers, jégkorong) és egy bronz (Franke Sloothaak, díjugratás). Az 1984-es szarajevói téli olimpiai szereplés kakukktojás volt a szereplések sorában, egy fríz volt csak ott, de ő se szerzett érmet. Szöul két aranyat termett nekik, Monique Knol (kerékpár) és (ismét) Franke Sloothaak (díjurgatás) személyében. 1988-ban Calgary-ból Jan Ykerma egy ezüstöt tudott elhozni gyorskorcsolyában. A barcelonai nyári játékok az egyik legsikeresebb szereplésük volt, 3 ezüstöt (Jan Postuma, Olof van der Meulen, Ronald Zoodsma, mind röplabda) és egy bronzot (ismét Monique Knol, kerékpár) eredményezett. Barcelona abban is kirívott, hogy rajtuk kívül még másik négy fríz is jelen volt. Az albertville-i téli olimpiáról "csak" egy ezüstöt vitt haza Falko Zandstra gyorskorcsolyázó (5000 m-en), ugyanő Lillehammerből még egy bronzot (1500 m-en), valamint egy bronz és egy ezüst kelt el a norvégiai helyszínen Rintje Ritsma jóvoltából, szintúgy gyorskorcsolyázásban (1500 és 5000 m-en). Ha Barcelona sikeres volt, az atlantai olimpia volt a legsikeresebb, legalábbis az aranyak számában. A már korábban is sikeres és érmes röplabdacsapat tagjai ezúttal, kiegészülve (J. Postuma, O. van der Meulen, Richard Schuil), , valamint a díjugrató Franke Sloothaak mind aranyat nyertek. A győzteseken kívül még négy fríz volt Amerikában, közülük Jissy de Wolf hatodik helyen végzett evezésben. Naganó sem maradt ki a sikersorozatból (egyben ez volt a gyorskorcsolyázás csúcsa is), mindenfajta érmet gyűjtöttek be, Ids Postma aranyat és ezüstöt, Rintje Ritsma pedig egy ezüstöt és két bronzot, mind gyorskorcsolyában... Sydneyben egy fríz volt csak jelen, Salt Lake Cityben három, de újabb éremért Torinóig várni kellett. Itt tűnt fel Sven Kramer, aki rögtön egy ezüsttel és egy bronzzal kezdte a gyűjtögetést (mondani se kell, ő is gyorskorcsolyázó...), rajta kívül R. Ritsma szerzett még egy bronzot. Pekingben hat fríz képviseltette magát, de csak egy éremig jutottak, a bronzot Sanne Bakker hozta el, ráadásul ez már paraolimpiai érem volt, kerekesszékes röplabdában. Sven Kramer Vancouverben folytatta a sorozatát és emelte a tétet, immár egy aranyat is tudott szerezni, meg még egy bronzérmet.

Lassan kezd körvonalazódni, kik lesznek ott Londonban, eddig négy név merült fel, új nevek, de ki tudja, evezésben vagy kerékpározásban leeshet akár egy érem. Azt láthattuk, hogy bár sokféle sportág elfordult a korai évektől kezdve, a nyári játékokon főképp evezésben vagy röplabdában, a téli játékokon főleg gyorskorcsolyázásban remekelnek a frízek. Na ja, rengeteg kis csatorna van feléjük, melyek télen befagynak és így bőven van lehetőség korcsolyázni, nem is beszélve a 200 km-es Elfstedentochtról, (="tizenegy város útja", frízül Âlvestêdetocht) Hollandia leghíresebb hosszútávú korcsolyaversenyéről, melynek Frízföld ad otthont.. 

Az Elfstedentocht útvonala

Alig van olyan nép, akiknek ne lennének neves fiai vagy lányai, az már ritkább, ha az anyaországon kívül is ismertségnek örvendnek, de ahogy nekünk magyaroknak, úgy a frízeknek is van néhány híres tagja. További párhuzam közöttünk, hogy történelmi okokból a frízek is több ország területén élnek ma, Hollandiában, Németországban és Dániában (lásd a történelmi Frízia miatt), így az alábbi összeállításban pl. elsőre németnek tűnő frízek is szerepelnek. Van-e köztük Nobel- vagy Oscar díjas? Van...

Sok magyar az Újvilágban vált híressé, nincs ez másként a frízeknél sem, de persze sokan közülük az óhazában vagy Európában lett ismert. Hollandok is részt vettek Észak-Amerika felfedezésében, így természetesen már a korai években is bukkantak fel közöttük frízek. Nem is akárkik... A leghíresebb holland kolónia a ma New York néven ismert Nieuw Amsterdam volt, melyek alapítója David Pieterszoon de Vries (1593-1662) volt. Rajta kívül még egy jelentős fríz élt akkoriban a friss gyarmaton: Peter Stuyvesant (1612-1672), Nieuw Amsterdam későbbi kormányzója.

Még a felfedezések idejében történt, hogy egy terschellingi térképész, Willem Barentsz, az Északkeleti Átjárót próbálta meg feltérképezni, ma az ő nevét viseli a Barents-tenger. És szintén a régi korok frízei közé tartozik az egyik egyház alapítója, amelyik az 1540-es években vált ki az addigi irányzatokból, ők pedig a mennoniták voltak, akiknek az alapító és vezetője a witmarsumi Menno Simons (1496-1561) volt.

Mivel a frízek aránya hozzánk viszonyítva is kevesebb, "természetesen" kevesebb a Nobel-díjasuk száma is, de egy kis néphez képest még így is számottevő, ha azt nézzük, vannak nagyobb (akár államalkotó) népek is, akik között nem találunk díjazottakat. A frízek közé két ilyen ember született: Rudolf Christoph Eucken (1846-1926) - Német filozófusként van nyilvántartva, de Aurichban (keleti-frízül Aurk) született. 1908-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Theodor Mommsen (1817-1903) - történész, politikus, újságíró. 1902-ben kapott irodalmi díjat. Ő a még északabbra fekvő Gardingból származik. Ha már tudomány... bár nem Nobel-díjas, hanem "csak" Turing-díjat kapott, megemlítendő Edsger W. Dijkstra (1930-2001) programozó is (nemrég elneveztek róla egy díjat). Az ő családneve teljesen fríz, "hollandos" formában Dykstra-ként is használandó, mint egy másik amerikai fríz, Lenny Dykstra baseballjátékos nevében. A tipikus fríz családnevek végződése -stra (pl. Hiemstra, Hofstra, Veenstra) vagy -(s)ma (pl. Wielsma, Reitsma, Halluma). Ez utóbbiak közé tartozik Jack R. Lousma, amerikai űrhajós, az egyetlen fríz, aki az űrben járt. Dan Bylsma egy másik sportban, a hokiban edzősködött. Sven Kramer heerenveeni születésű olimpiai bajnos, hosszútáv-korcsolyázó. Volt hol edződnie, egy olyan országban, ahol 220-km-es korcsolyaverseny is van (=Elfstednetocht) - (A fríz sportolókról az olimpia kapcsán még majd lesz szó egy későbbi bejegyzésben...)

A filmiparban (Európában és Hollywoodban) is vannak fríz származású művészek: A leghíresebb frízek Hollywoodban a Fonda-család tagjai (Henry, Jane, Peter és Bridget). A Fonda család ősei elég korán, 1642-ben érkeztek az Újvilágba (New York államban van is egy Fonda nevű település, ezt a Fonda család egy őséről Douw Fondáról nevezték el). Wolfgang Petersen filmrendező (Das Boot, Végtelen történet) emdeni (Oamde) születésű, akárcsak Otto, azaz Otto Waalkes, aki a német humor kedvelői előtt nem ismeretlen. 

David Petraeus neve az afganisztáni és iraki amerikai katonai missziókból lehet ismerős, jelenleg ő a CIA igazgatója. Az apja a frízföldi Franekerben született, ő már az Államokban.

Még nem került szóba a két leghíresebb (igazán) frízföldi: M.C. Escher és Mata Hari. Ők mindketten Frízföldön születtek (sőt, egy városban, Leeuwardenben), de külföldön lettek híresek. Escher a művészetek terén, Mata Hari pedig a kémvilágban és a színpadokon. És ha már művészet, ha Rembrandt maga nem, de híres felesége, akit több képén is megörökített, fríz születésű volt: Saakja fan Uylenburg, vagy ismertebb nevén Saskia.

Politikában is otthon vanna a frízek, nem csak tartományi szinten. Pieter Sjoerds Gerbrandy (1885-1961) Hollandia egyetlen etnikailag is fríz származású miniszterelnöke volt. Más területnek is adtak miniszterelnököt, Schleswig-Holstein vezetője Peter Harry Carstensen, valamint a más említett Új-Hollandia utolsó kormányzója, valamint később Curacao kormányzója Peter Stuyvesant (1612-1672) volt. Új-Hollandia kormányzói között még egy fríz akadt még, Sebastiaen Jansen Krol (1595-1674). Az üzleti életben is van pár nagyágyujuk: Willem Duisenberg (1935-2005) az Európai Központi Bank vezetője volt, Cor Boonstra pedig a Phillips művek elnöke 2001-ig.

Végigfutva a holland származású amerikaiak listáján még számos fríz családnévvel találkoztam, akik a sport és a politika területein játszottak, játszanak szerepet. politikus pl. Marge Roukema, Marion de Vries, Gerrit J. Diekema, Bill Huizenga, sportoló pedig David Aardsma, Jared DeVries, Andrew Dykstra, Jay Riemersma, Dave Rozema, Erik Spoelstra és Matt Steigenga (ha az ember sok fríz nevet lát, egy idő után rájön, hogy lehet őket felismerni...).

Végezetül - találtam egy színvonalas kiadványt, ami pár éve készült, a frízek amerikai jelenlétével kapcsolatban. Innen letölthető.

Gyerekként szerettem az iskola folyosóján nézegetni a falra kitett Halotti beszéd képét, meg még pár régi nyelvemléket. Mindig is csodálattal töltött el, hogy az eltel idő alatt milyen kevés változott meg. A mai napig szeretek régi iratokkal találkozni, legyen az magyarul vagy más nyelven. Nemrég a fríz nyelvtörténetbe kukkantottam bele, és rájöttem, ők is ugyanúgy és majdnem ugyanakkor kezdték az írásbeliséget. Hadd mutassam be az egyik legkorábbi, hosszabb fríz nyelvemléket. Elmélyedve a korai fríz nyelvemlékekben kicsit az irigység is elfogott, ugyanis sokkal több irat maradt fent frízül azokból az időkből, mint magyarul. De ennek is megvolt a maga oka...

A fríz nyelv is olyan történelemmel rendelkezik, mint a magyar, itt-ott felbukkan egy pár rúnaírásos emlék (ahogy nálunk rovásírásos), de a folyamatos fríz nyelvű szöveglejegyzés is csak a kora középkorban indul majd csak be. De, ellenben a kevésnek mondható hosszúbb vételű magyar nyelvemlékektől, a frízek dúskálnak bennük. Annyi szöveg maradt meg a 12. század végétől kezdve, hogy az ófríz nyelv nyelvtanát is össze lehetett állítani. Az ófríz nyelvet körülbelül az 1100 és 1550 közötti időszakra tesszük. Az akkor készült iratok nagy része törvénykezési iratok, de emellett versek és pl. egy nászbeszéd is fennmaradt. A fríz társadalom különbözött a korabeli feudális társadalmaktól, ugyanis ők nem függtek másoktól, maguk választották meg minden évben a vezetőiket, ezért van az, hogy ilyen sok törvény maradt utánuk abból az időből. Ennek egy szép példája a 13. századból az itt látható Broekmerbrief / Brokmerbrief / Brocmanna bref (melynek ez csak az első oldala...).

A szöveg átírása:

Thit ist thiu forme kere, ther Brocmon ekeren hebbath, thet hira rediewa skelin thingia hira ierim vt andene ende.*Alsa tha rediewa alra erest on gungath, and to hape kemen send, sa skelen hia al vnder ena suera eta mena loghe oppa sancte Iacobe, thet hia buta penningum and buta bedum helpa skele tha erma alsa tha rika, and tha fiunde alsa tha friunde.*And sprecma thene rediewa on vmbe tha lessa meyde ief vmbe tha marra, sa vndgungere mith sex monnum, vnder tha forma and vnder tha other berninghe, and hi se selva thi soginda. And thi talemon wite tha sibbe, ther vr thene sueren heth, ther tha werde leda skel mith sex ethum; and thi talemon vndvnge ac alsa vmbe tha meyde; and tha redieua driwe thet riucht forth fon tha talemonnem, ther thenna weldech send. And hveder sa tha redieua, io{f}tha talemonne, thius werde brech, sa reke hi the liudum achta merch, and tha rivchtrum ene halwe hageste merk; and thi clagere bisvere sine meyde. And ne driuath tha talemon iof tha redieua thith riucht naut forth, sa geie hia mith achta mercum. **Hwersa ma sprech vmbe werna, hia se lessa ieftha marra, and se biiecht tofara sine eyne redieva, therse vnder stonde inna there herna, and hi alsa rede; sa drive hise withe bi achta mercum, and tha tuene mith him stonde; and neth hise naut, sa se hi urleren.

_____________________________________

Megpróbáltam átírni mai frízre ezt a szöveget, de nem találtam meg minden szónak a megfelelő alakját. Bár az első mondatrész egész jó lett... Dit is de foarste kar ("Ez az első törvény"). Egy fríz ismerősöm azt mondta, ez még neki is egy teljesen idegen nyelvnek hangzik (akkor számunkra a Halotti beszéd még sokkalta közelebb áll megértésben, pedig az még régebben is íródott). Ennek a szövegnek a nyelvezete a mai keleti fríz nyelvhez áll közelebb, maga (a mai) Brookmerland is, ahol az irat keletkezhetett, keletre, Németországban található. Az egyik első példa, ami erre utal, az eredeti irat első sorának utolsó és a második sor első szavában olvasható hebbath, ami az keleti-ófríz sajátossága volt (nyugaton ez hebbeth lenne). A mai (nyugati) frízben ez a hawwe, a keleti-frízben hääbe. A fríz a mai napig kétféle képpen tudja kifejezni azt, hogy "első": earst és foarst, ebben a szövegben is megtalálható mindkettő, igaz, ez utóbbi kicsit másképp néz ki (lásd, az első sor 4. szava vagy a 10. sor közepe): forma/forme. Az earst a szövegben a 4. sor első szava: erest. A harmadik sor 2. szava, ami innen vt-nek olvasható (úgy is van írva...), ma út frízül ("ki", "kifelé", keleten: uut). Az én kedvencem a "buta", és nem csak azért, mert magyarul is értelmesnek látszik, semmi rokonság nincs, ez azt jelenti, hogy "nélkül" és ma buten-nek írják (keleten buute). Tárgyesetet vonz, így az hogy "ágy nélkül", az úgy hangzik, hogy buta bedem (6. sor vége, a második szón latin rövidítés van), ahol, kis angol vagy holland tudással is sejthető, a bed az ágy (ma is bed). A 12. sor 3. szava a mai napig ugyanúgy sibbe ("rokon"). A hetedik sor közepén olvasható a tha erma alsa the rika, ami ma frízül de earm alsa de ryk ("a szegény(ek) és a gazdag(ok) is"). A negyedik sor végén, hátulról a 3. szó a send, ami a létige többesszámú alakja. Ehhez a következőt csatolnám:

Az alábbiakban az igeragozás látható, pontosabban a létige ragozása. Összehasonlításképp megadtam a keleti és a nyugati-fríz alakokat is. A mai "standard" fríz az a nyugati-fríz, a keletit saterlandi-fríznek is hívják. Az látható, hogy a létige többesszámú alakjai a keleti-frízben őrződtek meg, a nyugatiban máshogy alakult ki.

Az ófríz szövegek még elég távol állnak attól a változattól, amit ma beszélnek, egy közép-fríz szöveg már közelebb van a mai érthetőséghez. Érdekességként megemlíthető, hogy az a korszak, amit a fríz esetében még ó-fríznek nevezünk, időben egybeesett a közép-német vagy a közép-holland korszakkal. A nyugati germán nyelvek (melyeknek tagja az angol vagy a német is) körülbelül i.sz. 200 körül válhattak szét, a proto-fríz úgy 500-700 között létezett, akkoriból származnak az első rónaírásos töredékek, és lassan így jutottunk el az ófrízhez. További ó-fríz szöveghez ajánlom a lenti irodalmat és linket, a PDF-ek letölthetők.

Ajánlott irodalom:

• K.O.J.T. von Richthofen: Friesische Rechtsquellen. Berlin, 1840. [Letöltés] PDF

• Rolf H. Bremmer, Jr.: An Introduction to Old Frisian: History, Grammar, Reader, Glossary [Letöltés] PDF

• Ófríz szövegmutatványok: http://sites.google.com/site/westrafryskeside/Home/aldfrysk

Van olyan szerencsés ország, ahol több olyan tájegység is van, melyek elég önállósággal rendelkeznek ahhoz, hogy nagyobb sporteseményeken külön is indulhassanak. Egy ilyen ország Nagy-Britannia, így pl. egy EB-n vagy VB-n indulhat Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország is. Sajnos Hollandia nem ilyen ország, így Frízföld sosem fog a saját jogán, a saját neve alatt szerepelni (legalábbis sporteseményen nem).

Van azonban fríz csapat a holland első osztályban, az Eredivisiében: az SC Heerenveen. Rendhagyó módon, ha otthon lépnek pályára, mindig felhangzik a fríz himnusz. A De alde Friesen című dal szövegét Eeltsje Halbertsma írta, zenéjét Jacobus van Loon szerezte, már Halbertsma halála után. A 20. század első felében vált a provincia (nemhivatalos) himnuszává. A heerenveeni csapat elég sokszínű, nemcsak fríz játékosai vannak, hanem pl. cseh, svéd, szerb vagy osztrák, de a dalt mindenkinek meg kell tanulni, frízül természetesen. Megjegyzem még, a csapat arról is híres, hogy a mezük alapján akár Frízföld nemzeti válogatottja is lehetne, és a stadion székeinek festése is nemzeti érzésről árulkodik...

Aki a himnusz szövegét is szeretné látni, és még tisztábban hallani, annak ezt a felvételt javaslom:

Hiába na, a frízek is egy büszke, öntudatos nép. De hangsúlyozom, ez csak a hazai meccseken fordulnak elő... ott van elegendő "háttérénekes"...

A fríz nyelv, értelemszerűen a germán nyelvcsalád tagja, akárcsak a holland, és minden holland ismerősöm állítja, elég távol áll a holland nyelvtől. Őszintén, én ezt nem érzem, látom a fríz és holland mondatokat és szerintem igenis nagyon közel állnak egymáshoz. Az is igaz ugyanakkor, hogy a fríz az angolhoz is közel, ha nem közelebb áll. Erről egy későbbi bejegyzésben ejtek majd szót. Most magáról a nyelvről és a frízek vagy frízföldiek ahhoz való hozzáállásáról írnék.

Amikor azt mondjuk, "fríz nyelv", igazából a nyugati-frízre gondolunk (van még keleti- és északi-fríz is, e két utóbbit Németország területén beszélik, ennek történelmi okai vannak...igen... Frízföld a középkorban nagyobb kiterjedésű volt, de ez számunkra is ismerős...). Ezt a fríz nyelvet majdnem félmillióan beszélik, vagy... hát nem is tudom, ezt hogy lehet tökéletesen megfogalmazni... Adva van ez a nagy beszélőközösség, és a statisztikákból ez jön ki: Frízföld lakosságának (azaz 646 ezer embernek) a 94 %-a érti, 74 %-a beszéli, 64 %-a képes olvasni rajta és - amit már nem annyira értettem - 17 %-a képes írni rajta. Nem egy nehéz nyelvről van szó, ahol az írott és a kiejtett alak annyira elkülönülne. De a statisztikák ezt mutatják... Viszont bármi is a helyzet a számokkal, a frízek egy büszke nép, és büszkén vallják még így is, hogy ők igenis ismerik őseik nyelvét. Vagy ha nem (is mindenki), vannak programok, amivel ösztönzik őket, hogy még inkább fríznek vallják magukat és frízül beszéljenek. Van egy Praat mar Frysk nevű akció, amit leginkább a Beszélj, de frízül-nek lehetne lefordítani, íme egy kis flm erről: 

 A múlt héten én is kaptam egy ilyen fríz "szájat", de én azért még messze vagyok, hogy tökéletesen tudjak frízül... azért nem adom fel a tanulást. Mint látható, a frízek egy vidám nép és mindent megtesznek azért, hogy lássák, igenis itt a holland mellett van egy másik nyelv is, a fríz. Merthogy a fríz az a Frízföld nevű provincia második hivatalos nyelve. Az Afuk nevű szervezet ingyen szokott hivatalok, boltok számára matricákat osztani, amivel jelzik, ott frízül is meg lehet szólalni. Mennyire már ez a szemlélet a - mondjuk - Felvidéken megszokott hozzáálláshoz képest. Sőt, ha bemész egy boltba, két nyelven köszönnek rá, és TE eldöntöd, melyiken válaszolsz. Igen, az ott már Európa. 

Régóta terveztem már egy blog indítását a blog.hu oldalon is, végül úgy gondoltam, a sok hobbim és érdekes területem közül a fríz témát választom. Nem ott élek, igazából még sosem jártam Frízföldön, az csak egy terv, hogy egyszer eljutok oda, tán még munkát is kapok ott, ilyen gondolatok járnak a fejemben. Annyi hátteret azért el kell árulnom magamról, hogy nyelvész vagyok, és mindig is érdekeltek a kisebbségi nyelvek, az egyetemen számiul (lappul) is tanultam, meg udmurtul, welsziül is próbálkoztam, és olyan 2006 táján kaptam egy fríz nyelvkönyvet is. Innen indult minden. Azóta persze van fríz szótáram is (egy amszterdami kirándulás alkalmával vettem), nézem a fríz TV adásait, hallgatok fríz zenét. És mivel Frízföld mifelénk nem olyan ismert, elhatároztam, hogy ismertté teszem a magyar olvasók számára is. Nagy nehezen sikerült úgy-ahogy formába rázni a blog külsejét is, remélem, ez még majd fejlődik, de leginkább majd a tartalomra kell figyelni. Igyekszem a bal oldalon hasznos linkeket is megosztani a gyorsabb böngészés végett.