Nemcsak ma vágynak a magyar diákok (egyre inkább) külföldre, nem volt ez másképp a múltban sem, de akkor még főképp hazatértek tanulmányaik végeztével. Hazahozták a tudást, sőt, sok esetben a külföldi tanulmányút egy politikai vagy hivatali pálya előfeltételének számított. A reformáció utáni magyar diákság előszeretettel látogatta a német vagy németalföldi egyetemeket, köztük Hollandia második legnagyobb egyetemét, a franekerit. Története során mintegy 1260 magyarországi vagy erdélyi diák fordult meg az ottani egyetemen. És ki volt vajon a legismertebb franekeri magyar diák? 

A Franekeni Egyetem fénykorában

Németalföld második "akadémiáját" (a képen is Frízföld Akadémiájának nevezik) 1585-ben alapították, majd később a németországi egyetemek térhódításával jelentősége egyre csökkent (a magyar diákok számára messzebb is volt), így 1811-ben a bezárása mellett döntöttek (főképp Napóleon...). "Atheneumként" ugyan 1844-ig még tovább működött, de utána a házak állagának romlása miatt végül is a legtöbb épületet lebontották. Köztük sok magyar vonatkozású házat is.

Az első magyar diákok 1623. április 23-án iratkoztak be az egyetemre, ők még csak ketten voltak, Ugyanabban az évben még 10-en érkeztek. A diákokat nemzetiségük szerint jegyezték, a magyar diákok vagy magyarországi (Hungarus), vagy erdélyi (Transsylvanus), vagy esetleg még székely (Siculus) diákként voltak nyilvántartva, sokszor többféleképpen is. Az első években főképp a teológiai fakultásokra jártak a diákok, később a jog- és orvostudomány, a szabad művészetek, és a hadmérnöki építészet területén is tanulhattak. A 17. század második harmadában évente több mint 120 magyar diák tanult az egyetem falai között, ez a szám 1750 után évi 30-40 főre csökkent. 1789-90-ben már csak négy magyarról tudunk, de 1793 után már nem jegyeztek be magyar akadémistát.

A város lett a végső nyughelye öt erdélyi és magyarországi diáknak. 1644. január 4-én az erdélyi Csernátoni István halt meg. Szepsi János sárospataki diák 1658. május 3-án hunyt el. Egy harmadik kő három magyar diák sírját jelöli: Komáromi István pataki diák (1721. június 20.), Pataki Mihály erdélyi magyar (1735. január 27.) és Zilahi Dániel (1770. szeptember 22.) nyugszanak ott. Mindannyiukat az egyetem templomban temették el, de miután azt lebontották, minden ott eltemetettet átvitték a Szent Márton templomba, ahol sírköveik ma is megtekinthető (lásd alább, kiemelések tőlem).

A legismertebb valaha Franekerben tanult magyar Apáczai Csere János (1625-1659) filozófus és író volt. 1648. július 22-én iratkozott be az itteni egyetemre, ahol ösztöndíjjal tanult, mint sokan mások is, majd továbbállt Leidenbe. De szintén magas karriert futott be Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa, Kopeczi János is 1665 és 1667 között, majd egy kis leideni kiérő után 1669 és 1670 között tanult a városban, orvostant és filozófiát.

Franekernek a múltban is számos kapcsolata volt a magyarsággal, napjaiban is folytatják ezt, ugyanis Sátoraljaújhely személyében magyar testvérvárossal is rendelkeznek. Az ottani diáksággal amúgy egy félig magyar, félig fríz kutató, Ferenc Postma foglalkozott. Napjainkban egy háromnyelvű (fríz, magyar, holland) tábla állít emléket a Franekeri Egyetemet megjárt 1200 magyar diáknak.

Források

Sarudi Sebestyén József: Magyar diákok emléke a frízlandi Franekerben

Friesch Dagblad: Franeker universiteit was populair onder Hongaren