A napokban volt a fríz híradóban egy hír arról, hogy Lieuwe Westra kerékpáros olimpiai kvótát szerzett, és utaltak rá, hogy egy másik fríz sportoló már korábban megszerezte a maga kvótáját is. Az olimpia közeledtével ideje lenne átnézni, hogy szerepeltek a frízek a játékokon. Lévén Frízföld külön nem indul, így értelemszerűen a holland (vagy esetleg a német) szerepléseket és sportolókat kellett átnézni. Szerencsére a Fríz Wikipédián volt egy lista az eddigi fríz származású olimpikonokról, és az érmesek is külön szerepeltek, így is elég nagy feladat volt mindenkit egyenként leellenőrizni. De legalább ez a nagy feladat azt jelentette, hogy elég sok fríz volt, aki kijutott, és elég sok, aki érmet is szerzett. Meglepően sokat. És persze azt is meg lehetett figyelni, hogy vannak olyan sportágak, amikben - mint látjuk: nem véletlenül - a frízek nagyon is jók.

Ids Postma 1998-ban Naganóban

A mai napig eddig mintegy 70 fríz sportoló vett részt a nyári, téli és paraolimpiai játékokon, pontosan 19 nyári és 14 téli olimpián. Paraolimpián eddig 2 fríz szerepelt. Az érmek számát tekintve eddig 11 aranyat, 13 ezüstöt és 19 bronzot gyűjtöttek be, ezzel sok államalkotó nemzet előtt állnak az örökranglistán. Az összesen szerzett érmek számát tekintve (és külön-külön is) nemzetközileg a 42. helyen állnak (összehasonlításképp, Magyarország a 8., maga Hollandia pedig a 18. helyen van...) - a 204-szereplős olimpiai mezőnyből...

Korai évek

Az olimpiák életrekeltésének kezdetétől a frízek elég hamar bekapcsolódtak a játékokba, az első fríz sportoló már az 1900-as párizsi játékokon ott volt, sőt, két érmet is szerzett. Roelof Klein evező egy aranyat (párosban) és (csapatban) egy bronzot hozott el onnan. Bár a st. louis-i olimpiára nem jutottak el (mivel Hollandia nem ment oda el), a “környékbeli” olimpiákra (lásd London, Antwerpen, Párizs, Amszterdam, szinte egymás után) mind kvalifikálták magukat. Londonban csak egy birkózó, Douwe Wijbrands képviselte őket, Stockholmban viszont 1912-ben ismét érmet hoztak el a frízek: Jetze Doorman vívásban két bronzot, és Piet Bouman labdarúgó  is egy bronzot. A párizsi olimpián hat fríz volt jelen, ebből egy bronz és két 8. Hely született, a bronzot a stockholmi vívóbajnok, Doorman hozta el megint (aki az egyik legsikeresebb fríz sportoló a 4 bronzával, mivel Antwerpenben is szerzett egy bronzot). Antwerpenben amúgy Sijtse Jansma is szerzett egy ezüstöt – kapaszkodjatok meg – kötélhúzásban! Amszterdamban (ami ugye majdnem hazai pálya) ismét egy nagyobb delegáció vet részt, ebből egy ezüst (Jan Geert Ankerman, jégkorong) és egy hatodik hely (Hannes De Boer, távolugrás) született. Berlinben három fríz volt ott, érmet nem szereztek, és innentől kezdve a frízek ott voltak a téli olimpiai játékokon is (mely amúgy 1924 óta kerül megrendezésre). A rákövetkező olimpiákon rendre csak egy-egy fríz volt jelen, akik sajnos nem nyertek érmeket, az újabb fríz éremre 1960-ig kellett várni.

A század második felétől

Rintje Ritsma

1960-ban az amerikai squaw valley-i téli olimpián Sjoukje Dijkstra gyorskorcsolyázó ezüstöt nyert. Innentől számíthatjuk a fríz gyorskorcsolyázás sikersorozatát. Az 1964-es tokiói nyári olimpiát egy bronzzal (Herman Rouwé, evezés), a télit egy arannyal abszolválta Frízföld, az aranyat ismét csak Dijkstra hozta el, aki Sqaw Valley-ben az ezüstöt. Mexikóvárosban két fríz volt jelen, Münchenben egy, de érem akkor nem született. Az 1972-es szapporói téli játékokon ismét tarolt a fríz henger, azaz inkább egy gyorskorcsolyázó, Atje Keulen-Deelstra, aki egy ezüstöt (1000 m) valamint két bronzot (1500-3000m)  hozott el. A 3000 méteren a negyedik helyen is egy fríz futott be, Sippie Tigchelaar. Ekkoriban megfigyelhető, hogy a frízek inkább a téli olimpiákon jeleskednek, Montreálban nem termett nekik babér, ellenben Lake Placid-ben már több fríz volt ott, még ha nem is nyertek érmet, negyedik helyre már futotta, ismét csak gyorskorcsolyában. Az 1984-es los angeles-i nyári játékokon született azért egy arany (Margriet Zegers, jégkorong) és egy bronz (Franke Sloothaak, díjugratás). Az 1984-es szarajevói téli olimpiai szereplés kakukktojás volt a szereplések sorában, egy fríz volt csak ott, de ő se szerzett érmet. Szöul két aranyat termett nekik, Monique Knol (kerékpár) és (ismét) Franke Sloothaak (díjurgatás) személyében. 1988-ban Calgary-ból Jan Ykerma egy ezüstöt tudott elhozni gyorskorcsolyában. A barcelonai nyári játékok az egyik legsikeresebb szereplésük volt, 3 ezüstöt (Jan Postuma, Olof van der Meulen, Ronald Zoodsma, mind röplabda) és egy bronzot (ismét Monique Knol, kerékpár) eredményezett. Barcelona abban is kirívott, hogy rajtuk kívül még másik négy fríz is jelen volt. Az albertville-i téli olimpiáról "csak" egy ezüstöt vitt haza Falko Zandstra gyorskorcsolyázó (5000 m-en), ugyanő Lillehammerből még egy bronzot (1500 m-en), valamint egy bronz és egy ezüst kelt el a norvégiai helyszínen Rintje Ritsma jóvoltából, szintúgy gyorskorcsolyázásban (1500 és 5000 m-en). Ha Barcelona sikeres volt, az atlantai olimpia volt a legsikeresebb, legalábbis az aranyak számában. A már korábban is sikeres és érmes röplabdacsapat tagjai ezúttal, kiegészülve (J. Postuma, O. van der Meulen, Richard Schuil), , valamint a díjugrató Franke Sloothaak mind aranyat nyertek. A győzteseken kívül még négy fríz volt Amerikában, közülük Jissy de Wolf hatodik helyen végzett evezésben. Naganó sem maradt ki a sikersorozatból (egyben ez volt a gyorskorcsolyázás csúcsa is), mindenfajta érmet gyűjtöttek be, Ids Postma aranyat és ezüstöt, Rintje Ritsma pedig egy ezüstöt és két bronzot, mind gyorskorcsolyában... Sydneyben egy fríz volt csak jelen, Salt Lake Cityben három, de újabb éremért Torinóig várni kellett. Itt tűnt fel Sven Kramer, aki rögtön egy ezüsttel és egy bronzzal kezdte a gyűjtögetést (mondani se kell, ő is gyorskorcsolyázó...), rajta kívül R. Ritsma szerzett még egy bronzot. Pekingben hat fríz képviseltette magát, de csak egy éremig jutottak, a bronzot Sanne Bakker hozta el, ráadásul ez már paraolimpiai érem volt, kerekesszékes röplabdában. Sven Kramer Vancouverben folytatta a sorozatát és emelte a tétet, immár egy aranyat is tudott szerezni, meg még egy bronzérmet.

Lassan kezd körvonalazódni, kik lesznek ott Londonban, eddig négy név merült fel, új nevek, de ki tudja, evezésben vagy kerékpározásban leeshet akár egy érem. Azt láthattuk, hogy bár sokféle sportág elfordult a korai évektől kezdve, a nyári játékokon főképp evezésben vagy röplabdában, a téli játékokon főleg gyorskorcsolyázásban remekelnek a frízek. Na ja, rengeteg kis csatorna van feléjük, melyek télen befagynak és így bőven van lehetőség korcsolyázni, nem is beszélve a 200 km-es Elfstedentochtról, (="tizenegy város útja", frízül Âlvestêdetocht) Hollandia leghíresebb hosszútávú korcsolyaversenyéről, melynek Frízföld ad otthont.. 

Az Elfstedentocht útvonala