Frízföld blog

Minden, ami fríz... Érdekességek, hírek Hollandia északi részéről.

Friss topikok

Statisztika

2012.05.05. 23:45 Eino81

Egy korai fríz nyelvemlék

Gyerekként szerettem az iskola folyosóján nézegetni a falra kitett Halotti beszéd képét, meg még pár régi nyelvemléket. Mindig is csodálattal töltött el, hogy az eltel idő alatt milyen kevés változott meg. A mai napig szeretek régi iratokkal találkozni, legyen az magyarul vagy más nyelven. Nemrég a fríz nyelvtörténetbe kukkantottam bele, és rájöttem, ők is ugyanúgy és majdnem ugyanakkor kezdték az írásbeliséget. Hadd mutassam be az egyik legkorábbi, hosszabb fríz nyelvemléket. Elmélyedve a korai fríz nyelvemlékekben kicsit az irigység is elfogott, ugyanis sokkal több irat maradt fent frízül azokból az időkből, mint magyarul. De ennek is megvolt a maga oka...

A fríz nyelv is olyan történelemmel rendelkezik, mint a magyar, itt-ott felbukkan egy pár rúnaírásos emlék (ahogy nálunk rovásírásos), de a folyamatos fríz nyelvű szöveglejegyzés is csak a kora középkorban indul majd csak be. De, ellenben a kevésnek mondható hosszúbb vételű magyar nyelvemlékektől, a frízek dúskálnak bennük. Annyi szöveg maradt meg a 12. század végétől kezdve, hogy az ófríz nyelv nyelvtanát is össze lehetett állítani. Az ófríz nyelvet körülbelül az 1100 és 1550 közötti időszakra tesszük. Az akkor készült iratok nagy része törvénykezési iratok, de emellett versek és pl. egy nászbeszéd is fennmaradt. A fríz társadalom különbözött a korabeli feudális társadalmaktól, ugyanis ők nem függtek másoktól, maguk választották meg minden évben a vezetőiket, ezért van az, hogy ilyen sok törvény maradt utánuk abból az időből. Ennek egy szép példája a 13. századból az itt látható Broekmerbrief / Brokmerbrief / Brocmanna bref (melynek ez csak az első oldala...).

A szöveg átírása:

Thit ist thiu forme kere, ther Brocmon ekeren hebbath, thet hira rediewa skelin thingia hira ierim vt andene ende.*Alsa tha rediewa alra erest on gungath, and to hape kemen send, sa skelen hia al vnder ena suera eta mena loghe oppa sancte Iacobe, thet hia buta penningum and buta bedum helpa skele tha erma alsa tha rika, and tha fiunde alsa tha friunde.*And sprecma thene rediewa on vmbe tha lessa meyde ief vmbe tha marra, sa vndgungere mith sex monnum, vnder tha forma and vnder tha other berninghe, and hi se selva thi soginda. And thi talemon wite tha sibbe, ther vr thene sueren heth, ther tha werde leda skel mith sex ethum; and thi talemon vndvnge ac alsa vmbe tha meyde; and tha redieua driwe thet riucht forth fon tha talemonnem, ther thenna weldech send. And hveder sa tha redieua, io{f}tha talemonne, thius werde brech, sa reke hi the liudum achta merch, and tha rivchtrum ene halwe hageste merk; and thi clagere bisvere sine meyde. And ne driuath tha talemon iof tha redieua thith riucht naut forth, sa geie hia mith achta mercum. **Hwersa ma sprech vmbe werna, hia se lessa ieftha marra, and se biiecht tofara sine eyne redieva, therse vnder stonde inna there herna, and hi alsa rede; sa drive hise withe bi achta mercum, and tha tuene mith him stonde; and neth hise naut, sa se hi urleren.

_____________________________________

Megpróbáltam átírni mai frízre ezt a szöveget, de nem találtam meg minden szónak a megfelelő alakját. Bár az első mondatrész egész jó lett... Dit is de foarste kar ("Ez az első törvény"). Egy fríz ismerősöm azt mondta, ez még neki is egy teljesen idegen nyelvnek hangzik (akkor számunkra a Halotti beszéd még sokkalta közelebb áll megértésben, pedig az még régebben is íródott). Ennek a szövegnek a nyelvezete a mai keleti fríz nyelvhez áll közelebb, maga (a mai) Brookmerland is, ahol az irat keletkezhetett, keletre, Németországban található. Az egyik első példa, ami erre utal, az eredeti irat első sorának utolsó és a második sor első szavában olvasható hebbath, ami az keleti-ófríz sajátossága volt (nyugaton ez hebbeth lenne). A mai (nyugati) frízben ez a hawwe, a keleti-frízben hääbe. A fríz a mai napig kétféle képpen tudja kifejezni azt, hogy "első": earst és foarst, ebben a szövegben is megtalálható mindkettő, igaz, ez utóbbi kicsit másképp néz ki (lásd, az első sor 4. szava vagy a 10. sor közepe): forma/forme. Az earst a szövegben a 4. sor első szava: erest. A harmadik sor 2. szava, ami innen vt-nek olvasható (úgy is van írva...), ma út frízül ("ki", "kifelé", keleten: uut). Az én kedvencem a "buta", és nem csak azért, mert magyarul is értelmesnek látszik, semmi rokonság nincs, ez azt jelenti, hogy "nélkül" és ma buten-nek írják (keleten buute). Tárgyesetet vonz, így az hogy "ágy nélkül", az úgy hangzik, hogy buta bedem (6. sor vége, a második szón latin rövidítés van), ahol, kis angol vagy holland tudással is sejthető, a bed az ágy (ma is bed). A 12. sor 3. szava a mai napig ugyanúgy sibbe ("rokon"). A hetedik sor közepén olvasható a tha erma alsa the rika, ami ma frízül de earm alsa de ryk ("a szegény(ek) és a gazdag(ok) is"). A negyedik sor végén, hátulról a 3. szó a send, ami a létige többesszámú alakja. Ehhez a következőt csatolnám:

Az alábbiakban az igeragozás látható, pontosabban a létige ragozása. Összehasonlításképp megadtam a keleti és a nyugati-fríz alakokat is. A mai "standard" fríz az a nyugati-fríz, a keletit saterlandi-fríznek is hívják. Az látható, hogy a létige többesszámú alakjai a keleti-frízben őrződtek meg, a nyugatiban máshogy alakult ki.

A létige jelen idejű ragozása
Ófríz Keleti Nyugati
ik bim/bin iek bän ik bin
thu bist(e) du bäst do bist
hi/hiu is hie/ju is hy/hja is
wi sen(d)/sin(d) wie sunt wy binne
ji sen(d)/sin(d) jo sunt jim binne
hia sen(d)/sin(d) jie sunt sy binne

 

Az ófríz szövegek még elég távol állnak attól a változattól, amit ma beszélnek, egy közép-fríz szöveg már közelebb van a mai érthetőséghez. Érdekességként megemlíthető, hogy az a korszak, amit a fríz esetében még ó-fríznek nevezünk, időben egybeesett a közép-német vagy a közép-holland korszakkal. A nyugati germán nyelvek (melyeknek tagja az angol vagy a német is) körülbelül i.sz. 200 körül válhattak szét, a proto-fríz úgy 500-700 között létezett, akkoriból származnak az első rónaírásos töredékek, és lassan így jutottunk el az ófrízhez. További ó-fríz szöveghez ajánlom a lenti irodalmat és linket, a PDF-ek letölthetők.

 

Ajánlott irodalom:

• K.O.J.T. von Richthofen: Friesische Rechtsquellen. Berlin, 1840. [Letöltés] PDF

Rolf H. Bremmer, Jr.: An Introduction to Old Frisian: History, Grammar, Reader, Glossary [Letöltés] PDF

• Ófríz szövegmutatványok: http://sites.google.com/site/westrafryskeside/Home/aldfrysk

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtörténet fríz nyelv


A bejegyzés trackback címe:

https://fryslan.blog.hu/api/trackback/id/tr554490839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.